Hejce

Történelem Hajdanvolt... Hejce már Szent István korában létezett, hiszen 1009-ben már állt az egri érsekség, mely kilenc falut kapott első királyunktól adományba, köztük Hejcét. Nehéz elképzelnünk a történelmi időkben itt élő embereket, mert az oklevelek egy része a viharos évszázadokban elveszett, prédájává lett tatárnak, töröknek. Azt tudjuk, hogy 1261-ben IV. Béla király új alapítólevéllel látta el az egri érsekséget, megerősítve javaiban, így Hejce tulajdonlásában is. Az évszázadok hol építéssel virágoztatták a falut, hol dúlással fenyegették létében. Közben a hejceiek művelték szőlőiket, még akkor is, amikor a XV. században a cseh husziták be-becsaptak a faluba, mígnem megtelepedtek itt, a falu keleti részén. Ez a rész ma is a Csehország nevet viseli, és Hejcén nem ritka a Cseh vagy Vencel családnév sem. A vallási villongások századaiban sűrűn váltakoztak az egyházi és világi birtokosok, míg gróf Eszterházy Károly egri püspök - a jó hejcei borok kedvelője - a XVIII. század végén a kassai szemináriumtól visszaszerezte a falut és pompás kastélyt épített benne. A szőlő-és bortermelés s ezzel a falu gazdasága már korábban, az 1600-as években elérte csúcspontját az Oppidum (mezőváros, megerősített hely) státusznak köszönhetően. A mai Mogyorós tető, Mezősök és Gyöngyösök nevű határrészeken az elhagyott kőgarádok a múltnak erről a darabjáról árulkodnak.

Történelem Mai emberek A hejceiek ma jól ismerik falujuk értékeit, igyekeznek megőrizni a múlt nyomait és kitárják kapujaikat a látogatók előtt. Jeles napjaikat, finom étkeiket szívesen megosztják barátaikkal, vendégeikkel. Házukba lépve gyönyörködhetünk a régi idők bútoraiban, dísztárgyaiban és használati eszközeiben. Egy kedves ír vendég ?az ezer álom faluja?nevet adta Hejcének, ahol nemcsak a tárgyak és az itt élő emberek őriznek álmokat múltról és jövőről, hanem a nyaranta idelátogató sok-sok művész is. Hollandiából, Németországból, Erdélyből, a Felvidékről, Ukrajnából jönnek a festők, szobrászok, fafaragók, keramikusok, fotósok, hogy Hejce inspiráló légkörében dolgozzanak a Hejcei Műhelyben. Anyagba öntött álmaikat ? alkotásaikat - a falura hagyják. A szabadban felállított faszobrok minduntalan megállítják és gyönyörködtetik a sétálót. A Hejcén letelepedett alkotók művészi látásmódjukkal alakítják a falu képét és lelkét.

Hejce hazánk északkeleti csücskében fekszik.

Hejce hazánk északkeleti csücskében, Zemplén és Abaúj határán, a Gergely hegy tövében meghúzódó település. A falut kettészeli a Fehér kútról eredő Szerencs patak, melyen az átívelő barokk hidak különleges hangulatot adnak a községnek. Páramentes, szép időben a Magas - Tátráig is ellátni. A nyugati látóhatárt a Hernád völgy túloldalán hegyek zárják le. A falu számos műemlékként védett épületein túl kivételes értéket képviselnek lakóházai is.

__Hejce, plébániatemplom. M.Gy. fotó.

__Hejce, egykori püspöki nyaraló. M.Gy. fotó.

__Hejce, a plébániatemplom szentélye. M.Gy. fotó.

__Hejce, kápolna az egykori püspöki nyaralóban. M.Gy. fotó.

Hejce, B-A-Z m.: plébánia a v. egri, kassai, majd újra az egri egyhm. gönci esp. ker-ében. - A hagyomány szerint Szt István alapította. 1261: Heyche. Tp-át 1332 e. Szt István király tit-ra sztelték. A kk. erődtp-ot 1783: átépítették. Org-ját (1/7 m/r, op. 2354.) 1928: a ?Rieger gyár építette. Harangjait 1668: 103 cm átm. Mathias Ulrich Eperjesen, 1932: 62 cm átm. Szlezák László öntötte. Lakói 1600 k. ref-ok lettek. Kegyura 1880: a kassai pp. Anyakönyvei 1739-től. - Plébánosai: Horánszky Pál, 1733: Zizeki János, 1746: Czettek György, 1748: Buzásy Pál, 1769: Ferenc de Paula Ferenc, 1778: Újházy Károly, 1808: Berzeviczy János br., 1824: Liptsey György, 1837: Máczy János, 1839: Spilenberg Ignác, Pandula József, 1871: Micskey János, Zsendovits János, 1890: Tomori István, Weiszer Károly, 1904: Csillag Márton, 1917: Figula János, 1929: Lovas Pál, 1932: Link Imre, 1953: Szabó Elemér, 1962: Lukács Béla, 1965: Malinóczki József, 1987: Vilmány látta el. - Lakói 1910: 507 r.k., 19 g.k., 3 ev., 201 ref., 25 izr., össz. 755; 1940: 476 r.k., 31 g.k., 195 ref., össz. 702; 1983: össz. 366; 1990: össz. 367. - 1948: 2 tanerős r.k. ált. isk-jában 88 tanuló. - A ppi kastélyt 1774: ?Fellner Jakab építette, kpnáját és a kertjét 1782/83: ?Fech János díszítette szobrokkal, 1945: a kassai egyhm. mo-i része kormányzójának székhelye, 1950: a ?hejcei szeminárium otthona, 1952: ?Hejcei Szociális Otthon. **

KTN I:100. - Soós I:484. - Aggházy II:117. - Patay 1982.

hejcei szeminárium: a kassai egyházmegye Magyarországnak meghagyott része papi utánpótlásának képzésére 1950. X: Tost Barnabás kassai kápt. helynök által alapított s a mennybe fölvett Szűzanya oltalmába ajánlott intézmény. - Tost halála után Brezanóczy Pál ordinárius hejcei székhelyét, s ezzel a szem-ot (1952. II. 21-i hatállyal, a MPpK tudomásulvételével és jóváhagyásával, s az Ap. Sztszék engedélyével) Egerbe helyezte. Ezzel Hejcén minden egyh. hatósági ténykedés megszűnt. T.E.

Új Ember 1952. II. 9.

Hejcei Szociális Otthon, 1952. aug. 1.-: A szerzetesek elhurcolása és a szerzetesházak feloszlatása után a hejcei püspöki nyaraló épületében a szerzetesnők egy csoportját, 17 rend 47 tagját helyezték el. 1997: egyh. fenntartású szeretetotthon. **

Virányi 1986:72.

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat