Hejce

A 3-as főútról, a Sátoraljújhely - Hidasnémeti és a Szerencs - gönci útról egyaránt elérhető a Gönchöz közeli település. A Szerencs -Hidasnémeti vasútvonalon is eljuthatunk ide, de Vilmánnyal közösmegállója a falutól egy kicsit távolabb esik.

A XIX. század végén őskori telepeket is találtak a régészek Hejcén és környékén. A falu több mint ezeréves múltját oklevelek is tanúsítják. A Szent István király által alapított egri püspökség alapító levelében(1009) szerepel Hécze is, mint a püspökségnek adományozott 10 falu egyike. Ezt IV. Béla 1261-ben új alapító levélben erősítette meg. A környék az Árpád-házi királyoknak kedvelt vadászterülete volt.

Az Abaúj és Zemplén határán fekvő Hejce korai történelmében viharos évszázadok követték egymást, a XIII. században a tatárok, a XV. században pedig a husziták dúlták fel a települést. Az 1600-as években érte el fennállásának fénykorát, amikor mezővárosirangot kapott, fellendült a gazdasága, a szőlő- és bortermelés elértetetőpontját. Ez az aranykor a XVIII. századig tartott, amikor is elvesztette kiváltságait és ezzel egyidőben hanyatlásnak indult. A település történelme során mindig erősen kötődött az egyházhoz,megszakításokkal, de évszázadokon keresztül az egri püspökség birtokolta, volt azonban olyan időszak is, amikor a kassai püspökséghez tartozott.

A rendszerváltás után a megújulás útját a művészetben találta meg a település: minden nyáron nemzetközi alkotótábort rendeznek itt, ez nyomot hagy a turisták által is kedvelt falu arculatán - és nem csak júliusi, az itt született munkákat bemutató tárlat idején.
A Zempléni-hegységhez tartozó vulkáni kúp, a Gergely-hegy lábánál fekvő falut egyik oldalról hegyek ölelik körbe - a másik oldalon viszont, a Hernád-völgy lapálya fölött, tiszta időben a Magas-Tátráig is ellátni.

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat